Hosszabbítás, történések, tervek

Sziasztok,

a legutóbbi bejegyzésem talán novemberben volt és azóta elég sok minden történt, de ha facebookon követitek az eseményeket, azért nagyjából tudhatjátok, hogyan is vagyok mostanában. Igazából nem volt annyira sűrű időszak, csak valahogy nem volt kedvem leülni a gép elé és írni.. van ez így mostanság és ráadásul újból elég sűrű lett az életem...

Most éppen betegeskedem - másodszorra - de talán most már kiheverem véglegesen.

Tehát, hol is hagytam abba a történetmesélést…

A Karácsonyt otthon töltöttem, ami nagyon jól sikerült. Jó volt hazamenni, főleg a szeretet ünnepére, amit mindenki a szeretteivel tölt. De jó volt nagyon visszajönni is.. nem volt sírás, vagy rossz érzés bennem.. talán ez annak is köszönhető, hogy a Szilvesztert már itt töltöttem és sok program volt. Az új évet végül egy házibuliban ünnepeltem Greenwichben, ami szuperül sikerült. Nem bántam meg, hogy nem a Times Square-n fagyoskodtam, hogy végül azt se tudjam meg, mikor ereszkedik le a gömb. Ugyanis azok az emberek (turisták) akik ott állnak, ők már ott várakoznak 10-12 órával éjfél előtt és fizetnek is érte, ráadásul nem keveset! 

A január is elég mozgalmasan telt, eldöntöttem, hogy hosszabbítok 6 hónapot ugyanannál a családnál,  így most úgy néz ki, hogy szeptember közepén megyek haza, véglegesen. Úgy gondolom, jó döntést hoztam, hiszen a tavalyi nyaram szuper volt itt! Alig várom az ideit! 

Már decemberben elkezdtem a kondit, mostanra már elég erős lettem, van személyi edzőm, akivel már szinte legjobb barátnők lettünk, júniusban együtt futjuk le a félmaratont, ami egy régi álmom volt.  Szóval most minden nap keményen edzek, hogy a kitűzött célomat elérjem. Ez azért is jó, mert 1. így nem kell féljek attól, hogy elhízom, 2. az unalmas telet 'elszórakozom' a barátaimmal a kondiban, 3. talán én leszek az első au pair a családnál, aki jobb formában megy majd haza, mint ahogy idejött. :) (Ezt a host anyukám mondta.)

Mostanában sokat járok bulizni is, vagy ahogy én hívom "túlélni a telet", mert elég sok hó van, meg nagyon hideg is. De gondolom facebookon mindenki látja ezt. Ez most egy ilyen időszak, igyekszem odafigyelni azért az egyensúlyra, de nagyon jó a társaság. Úgy érzem megváltoztam, sok tekintetben. Lazább, nyitottabb, könnyedebb lettem, de gondolom majd személyesen mindenki eldönti, ha egyszer hazajutok. :)

Három sulit is végzek most, mivel a hosszabbításhoz kellenek a kreditek. Elég fárasztó, de muszáj csinálni és ennek köszönhetően márciusban megyek újra Bostonba, áprilisban végre eljutok Chicagoba. Júliusban pedig az egyik legjobb barátnőmmel, akivel kb. 2 hónapja ismerjük egymást, de már tényleg BFF-k vagyunk, megyünk a West Coast-ra nyaralni. Las Vegas, Grand Canyon, California…alig várom!

Hát ezek történtek, történnek velem mostanság. Próbálom kiélvezni az ittlétem minden percét, nagyon élvezem és még mindig úgy érzem, hogy életem eddigi legjobb döntése volt belevágni ebbe a nagy amerikai kalandba. :)

Legyetek jók,

Csók,

RT

Yale

Hello,

nem emlékszem, hogy említettem-e, de minden hónapban van egy alkalom, amikor az összes au pair összegyűlik egy ún. 'cluster meeting' keretében. Ez egyrészt az "újoncoknak" jó alkalom, hogy bemutatkozzanak, a hazautazóknak pedig egy utolsó lehetőség, hogy mindenkitől elbúcsúzzanak. Általában valamiféle program is kapcsolódik ezekhez az összejövetelekhez: tökfaragás Halloween közeledtével, szabadtéri koncert a nyári hónapokban, mézeskalácsház díszítés karácsony előtt, bagelezés a parkban, Brooklyn Bridge séta New Yorkban... 

Legutóbb New Havenbe mentünk a Yale Egyetemet megnézni, valamint utána egy igazi amerikai egyetemi focimeccset, melyet a Yale és a Princeton játszott. 

Yale Campus

Amerikában létezik egy szövetség, az úgynevezett Ivy League, ami az USA északkeleti részén lévő 8 elit magániskolát foglalja magába. A Yale Egyetemet csak a Harvard előzi meg a listán, de természetesen a listán van még többek között a Columbia, a Princeton és a Brown Egyetem is, hogy csak a legismertebbeket említsem.

Az amerikai egyetemi élet fantasztikus. A közösségi élet, a sportélet, a külföldi lehetőségek, amelyek  a hallgatóknak megadatottak, nekünk csupán álom marad, az otthoni egyetemeken.

A campuson egy másodéves hallgató vezetett körbe minket. Persze mi rögtön faggatni kezdtük:  Tényleg ez az egyik legjobb egyetem a világon? Igaz-e, hogy iszonyú nehéz bekerülni? Mennyire kell okosnak lenni, hogy az ember itt tanulhasson? Elmondása szerint, a felvételin nem arra kíváncsiak, hogy tudod-e azt, hogy például mikor született Napóleon vagy hogy mikor volt a amerikai polgárháború. Az általános műveltséget a középiskolai jegyekből és tesztekből (SAT, ACT) lemérik, itt inkább a szeméyiségedet akarják megismerni. Neki az volt az egyik feladata, hogy max. 160 szóban foglalja össze: "Ha visszamehetne az időben, melyik történelmi kort választaná és miért?" Ebből a kérdésből tökéletesen látszik, hogy itt nincs jó vagy rossz válasz. Szerinte inkább a szerencsén múlik, de persze azért ezek a gyerekek okosak is. :)
Érdemes tudni, hogy a Yale-n végzett George H. W. Bush, Bill Clinton, Hillary Clinton, Meryl Streep, Oliver Stone, Jodie Foster, Claire Danes és Edward Norton, hogy csak a közismertebb neveket említsem.

A campus hatalmas, 12 kollégium, mindegyikhez külön könyvtár, konditerem tartozik és ezek a föld alatt össze vannak kötve így akár - a hallgató elmondása szerint - egy papucsban átsétálhatnak meglátogatni egymást. Hát, nem fantasztikus?!

Beinceke Rare Book & Manuscript Library

Az Egyetem fő könyvtára a Beinceke Rare Book & Manuscript Library. Itt eredeti Shakespeare novellát őriznek, a Guttenberg Biblia egyik eredeti példányába lehet belelapozni, de itt őrzik Abraham Lincoln azt a tollát is, amivel az Emancipációs Kiáltványt aláírta. Számos, az Usa kormánya által titkosított dokumentum is a hallgatók rendelkezésére áll, amiből anyagot gyűjthetnek munkáik során. A közösségi étkezőterem a hosszú mahagón asztalokkal tényleg olyan, mint a Harry Potter-ben. Egyébként az egész egyetemre a modernség és a hagyományosság egyszerre jellemző. Az egyik könyvtárba bepillantva (ami eredetileg egy templom volt) nem is láttam könyveket, csak hatalmas tereket és a legmodernebb Mac kompjútereket.

Sterling Memorial Library

Természetesen, mint minden amerikai egyetemnek, a Yale-nek is van foci, jégkorong, kosár, golf, lacrosse... csapata, amihez foci, jégkorong, kosár, golf, lacrosse... pálya is tartozik. Az amerikai foci nagyon népszerű az USA-ban. A Yale Egyetem futball stadionja hatalmas, 70.000 embert képes befogadni és a Yale vs. Princeton futball meccsre több ember ment ki, mint otthon egy Fradi vs. Újpest rangadóra. Én is nagyon élveztem, természetesen mindkét csapatnak saját zenekara, cheerleeding csapata volt, akik az oldalvonalról szurkoltak és persze az egyetemista hallgatók mind mind ott voltak, szurkolni csoporttársaiknak.

Yale Bowl

Szuper napom volt New Havenben, és az egyetem meglátogatása után sokat gondolkodtam, mi lett volna ha én is egyike lehetnék azoknak, akik ilyen fantasztikus környezetben tanulhatnak, sportolhatnak, szórakozhatnak, tölthetik el egyetemista éveiket. Bevallom, a nap végére nagyon irigykedtem, ugyanis az amerikai egyetemi élet tényleg fantasztikus.

Üdv,
R

Montreal, Canada

Sziasztok,

a közelmúltban Kanadában töltöttem egy hosszú hétvégét. Már több éve vágytam arra, hogy eljussak Montreálba. Most úgy hozta az élet, hogy sikerült megnézzem a várost, ami elsőre magával ragadott. Montreál, Quebec tartomány "fővárosa", a hivatalos nyelv francia, de mindenki angolul is beszél. Quebecben széles körben használják a frankofón és anglofón kifejezést. Előbbit arra mondják, aki a francia nyelvet anyanyelvként beszéli, míg akinek az angol az anyanyelve, azt anglofónként tartják számon. A világon egyébként Párizs után ez a legnagyobb francia nyelvet beszélő város. A városnak nagyon fontos része a Mount Royal, ahonnan gyönyörű panoráma van Montreálra. Mint minden nagy, amerikai városnak ahol eddig voltam, Montreálnak is számos negyede van: Old Montreal, Gay Village, Underground City, Chinatown…

Túrám során megnéztem a gótikus stílusú Notre-Dame Basilicát, ami Montreál régi városrészében (Old Montreal) található. A híres kanadai énekesnő, Celine Dion itt tartotta esküvőjét, amire a szűk családot és barátokat, mindössze 2000 embert hívott meg. Az orgona 7000 sípból áll és a Bazilika egészen elképesztő látványt nyújt belülről. Az épületet sokan európai stílusúnak tartják és mint megtudtam,  Párizsból sok mindent vesznek át a kanadaiak.  

Amit még érdemes megnézni, ha az ember eljut Montreálba, az ún. "Underground City", ami a világ egyik legnagyobb föld alatt húzódó komplexuma, tele üzlettel, étteremmel. Gyakorlatilag ez egy több  mérföld hosszúságú pláza, a város alatt.

Montreál nagyon nyitott és szabad szemléletű város, erről tanúskodik a meleg negyede, amiben számos bár, étterem és szórakozóhely található. Az 1976-os nyári olimpiai játékokat Montreálban tartották, az Olimpiai Stadion, még mindig a város egyik fő látványossága.

Ha Montreálban jártok, ne felejtsétek el megkóstolni a "poutine"-t, valamint a montreáli bagelt.  A "poutine" egy igazi komfort étel: hasábburgonya barnamártással leöntve, sajtdarabkákkal tálalva. Állítólag másnaposság ellen nagyon jó. A montreáli bagel vékonyabb és édesebb new yorki párjánál.

bagel

Felirat hozzáadása

Mint megtudtam a new yorki és a montreáli bagel komoly versenyben van egymással, ugyanis mindkét város állítja, hogy övé az igazi, eredeti bagel. 

Én ottjártamkor mindkét ételt megkóstoltam, mondván, hogy ezek a tipikus helyi ételek, de a "poutine" nem lett a kedvencem és nekem a new yorki bagel sokkal jobban ízlik. 

Viszont Montreál igazi európai hangulatú, élhető város, és nincs elszállva úgy az árakkal sem, mint New York City. Csak ne lenne olyan rövid a nyár és hideg a tél…

Csók,

Ramona

Halloween in the USA

Sziasztok,

kissé megcsúsztam ezzel a bejegyzéssel, de azért gondoltam leírom nektek, hogy milyen is az igazi, amerikai Halloween.

Arról talán már írtam pár gondolatot, hogy az amerikaiak imádnak ünnepelni. Amióta én kint vagyok (május 1.) volt már Memorial Day, Independence Day, Labor Day, Colombus Day, Election Day, Halloween!,  Veteran Day most lesz..és még sorolhatnám.

A Halloween az amerikaiak egyik kedvenc ünnepe, sokan úgy tartják, hogy még a karácsonynál is nagyobb, de legalább akkora készülődés van rá. Itt a Halloween sokkal nagyobb ünnep annál, minthogy egy-két tököt kifaragunk és kitesszük a kertbe. Az én családomban már október elején kiraktuk a borzasztó és félelmetes halloweeni dekorációkat: sírkövek, csontvázak a kertben; félelmetes életnagyságú figurák az étkezőben; "pókháló" a bokrokon; narancssárga színű világítás a kerítésen.. elképesztő. 

New Yorkban, mint minden korábban felsorolt ünnepen, most is volt felvonulás (parade). Én egy házibuliba voltam hivatalos, de már korábban bementem a citybe, hogy lássam a felvonulást, de akkora tömeg volt, hogy végül magát a felvonulást bár nem láttam, de így is rengeteg beöltözött emberrel találkoztam. 

Szinte már én éreztem rosszul magam, hogy nem voltam még "szerepben". Sokat gondolkodtam, hogy mi legyek, mert ezt itt tényleg komolyan veszik. Már egy hónappal Halloween előtt mindenki kérdezgeti a másikat, hogy ki, mibe öltözik be. Kicsit olyan ez itt, mint nálunk a farsang, csak itt a félelmetes jelmezek nagyobb szerepet kapnak. Az én baráti körömben sokan a Trónok Harca szereplőinek öltöztek be. A sztárok általában mindig az éppen aktuális eseményeket,  híreket figyelembe véve választják ki halloweeni jelmezeiket. Az idei sláger ebből kifolyólag George Clooney és felesége volt. :) 

Én végül egy német barátnőm istennő ruháját kértem kölcsön. Először az Upper West Side-on egy barátnőmhöz mentünk,  majd onnan Williamsburgbe, Brooklynba vettük az irányt. Imádtam, hogy végre igazi amerikaiakkal ismerkedtem meg és kimozdultam az au pair környezetből. A "trick or treat"a gyerekek körében nagyon népszerű, ilyenkor elkezdik járni a környék házait és rengeteg cukrot, csokit gyűjtenek össze. 

A következő jelentős ünnep a Hálaadás (Thanksgiving) lesz, ami minden év november negyedik csütörtöke, amit a "Fekete Péntek" (Black Friday) követ, amikor is hatalmas leárazásokat, akciókat tartanak és állítólag fillérekért lehet vásárolni. Hát, meglátjuk. :)

Csók,

R

Napsütéses ősz

Sziasztok,

pár napot New York-ban voltam az elmúlt héten, így megint van miről beszámoljak nektek.

Végre eltöltöttem egy fél napot a Central Parkban. Már régóta terveztem ezt és most úgy alakult, hogy egyedül voltam és az idő is tökéletes volt erre. A 'Sheep Meadow' egy hatalmas park a Central Parkon belül, ahonnan gyönyörű panoráma van a Central Parkot körbevevő magas épületekre. Most itt voltam, meg a Bethesda terasznál. A Central Parkban egyébként a hivatalosan kialakított parkokat gyönyörű gyepszőnyeg borítja és általában el vannak kerítve, így a Sheep Meadow vagy a Great Lawn tökéletes hely egy délutáni piknikre.

A hétvégén az Upper East és az Upper West Side-on is elidőztem egy kicsit. A Central Park mindkét oldalán luxus rezidenciák találhatóak, mégis ha össze kellene hasonlítanom a két oldalt, azt mondanám, hogy az Upper East Side (UES) sokkal csendesebb, ezzel ellentétben az Upper West Side-on valahogy jobban zajlik az élet. Itt található a Met Opera, a Lincoln Center, a Colombus Circle és itt sokkal több üzlet van. Talán ezért.

A napom és az amerikai életem egy újabb fénypontja este jött el, amikor is részt vettem Alan Cumming új könyvének bemutatóján. A kínai barátnőmmel taxival érkeztünk a helyszínre, mert már késésben voltunk. :) Ez volt az első alkalom, hogy Manhattanben leintettem egy taxit és hát mit ne mondjak, nagyon nagy élmény volt.  Szóval sokan gondolom azt sem tudjátok, hogy ki ez az Alan Cumming és hogy miért vagyok úgy oda érte ennyire, ugye? Na tehát akkor, ő egy skót származású, Amerikában élő színész, rendező, énekes, producer (polihisztor) és jelenleg a Cabaret c. musicalban látható, Emcee szerepében. A Top 3 Broadway színészek közé tartozik NYC-ben Hugh Jackman mellett. Továbbá a "Férjem Védelmében" c. sorozatban játssza Eli Gold szerepét. 

Most megjelent könyvében kíméletlen őszinteséggel ír borzasztó gyermekkoráról, kegyetlen apjáról és az orosz rulettben meghalt nagyapjáról. Hát ennyit dióhéjban a könyvről és akkor most arról, hogy mi is történt aznap este.

Mint mindenhol Amerikában, itt is hatalmas tömeg volt amikor megérkeztünk és már nem volt hely a teremben, ahol a beszélgetés zajlott, de szerencsénk volt, mert kinyitották az üvegajtót, így gyakorlatilag a legjobb helyről állva (pont szemből) hallgattam végig a beszélgetést.

Imádom Mr. Cumming skót akcentusát, szarkasztikus humorát és azt, hogy minden mozzanatában Alföldi Róbert-et látom. :) A beszélgetés végén végre eljött az idő a dedikálásra. A sorban mögöttem lévő úriemberrel szóba elegyedve kiderült, hogy ő ismeri Cummingot meg a párját és olyan jó volt hallgatni, ahogy beszélt róluk. Kicsit bennfentesnek éreztem magam. :)

Már előre elterveztem, hogy mit fogok mondani, vittem a Cabaret broadway jegyemet és a Playbill-t a dedikáltatásra.  Aztán elérkezett a nagy pillanat és amikor én kerültem sorra, akkor Alan kedvesen üdvözölt, majd mosolyogva megkérdezte, hogy vagyok. Én annyira izgultam, hogy hirtelen el is felejtettem, hogy mit akarok mondani és mindössze annyit tudtam a végén elejteni hogy nagy rajongója vagyok, amit ő hálásan megköszönt.
HATALMAS élmény volt ez számomra, mert egy nagyon nyitott, progresszív gondolkodású alkotónak tartom őt. Olyannak, amilyenre a mai világnak nagy szüksége van.

Szerettel New Yorkból, 

Ramona xx

Változások

Sziasztok,

pontosan 5 hónapja élem az életemet Amerikában. Yaaaaaaaayyyy!!! :)))

Az, aki rendszeresen olvassa a blogomat tudhatja, hogy én a host családomról, a problémákról (mert vannak azok is) nem szoktam írni, ugyanis 1: sokkal több élmény ér, mint hogy arról beszéljek, hogy hova furikázom a gyerekeket, vagy éppen mit főzök vacsorára, 2: ez a blog az én itteni életemről szól, és nem a host családomról.

Az utóbbi időben sokat gondolkodtam az itteni létről, a közeli-távoli tervekről. 

Mint minden, ez az egy év is hamar el fog telni és utána megint visszacsöppenek a szép magyar valóságba. Mert hát valljuk be őszintén az itteni életem, nem a valóság. Persze az, de amit dolgozom az nem valódi munka, ahogy élek az nem a valódi lét. Ez egy ideiglenes állapot, egy "gap year" most az életemben, amit igyekszem minél inkább kihasználni. 

Ezt a témát tovább gondolva eldöntöttem, hogy a bakancslistámat későbbre hagyom, mert fontosabb most, hogy ezt az évet hosszú távra gondolva használjam ki. Így hát tanulni, tanulni, tanulni fogok. 

Páran már tudjátok, hogy felvettem egy kurzust a híres NYU-n, amitől rettegek, de ugyanakkor alig várom már. A kurzusok Amerikában nagyon drágák, szinte megfizethetetlenek. A Columbia, a Harvard, a Yale vagy a Princeton egyetem ösztöndíj nélkül egy álom, de ha okosan gazdálkodik az ember, az NYU-n egy-két kredit nélküli kurzust fel tud venni. Hát, én is ezt teszem, mert hiszem, hogy a jövőm szempontjából fontosabb most, hogy tanuljak. Utazni bármikor tudok még Amerikában, de tanulni visszajönni már sokkal nehezebb lesz. Így hát előre is elnézést kérek azoktól, akik a mexikói vagy californiai élménybeszámolómat várják, de ígérem mindenkinek, hogy azért  így is lesz miről írjak a jövőben, New York City ugyanis télen is gyönyörű és számos program vár még rám. 

Ramona
xx

Ui.: Valami nagy terv van készülőben, de erről majd kicsit később…:)))

New York city közelebbről (2. rész)

Sziasztok, most Downtown Manhattant és a különféle negyedeket mutatom be nektek. 

Az előző írásomban Midtown Manhattanig jutottam és ígértem, hogy a következő bejegyzésben leírom: hol is élnek a sztárok, melyek a legdrágább negyedek, stb.
Midtownt elhagyva és tovább lefelé haladva a következő negyedeket találjuk: Chelsea, West Village, Noho, Soho, Greenwich Village, East Village, Little Italy, Chinatown, Tribeca, végül legdélebben a Financial District található. 

Akkor nézzük egyenként bemutatva a negyedeket Downtown Manhattanban:

Chelsea

Chelsea hivatalosan inkább még Midtown Manhattan-hez tartozik, ugyanis Lower Manhattant (downtown manhattan) a 14. utcától számítják. Chelsea tele van art gallery-vel, eldugott kis trattoriákkal továbbá köztudottan a sztárok és a melegek közkedvelt negyede. Amiről még híres ez a környék, az a High Line, ami egy sétány Manhattan utcái fölött. Korábban ez vasútvonal volt,  majd mivel már nem használták, átalakították. A 15. utcától egészen a 34. utcáig felsétálhatunk a High Line-on. Egészen fantasztikus ez a sétálóutca.

 High Line Chelsea-ben

West Village - Greenwich Village - East Village

Ahogy a nevekből is látszik, ezek a negyedek igazi kis "falucskák" Manhattan közepén. Itt nem találunk felhőkarcolókat, égig érő, magas épületeket. Itt igazi  kertvárosi hangulat uralkodik, eldugott kis utcákkal, hangulatos vendéglőkkel, egyedi boltokkal. Csak elvétve találunk néhány eltévedt turistát, ezért hát nem csoda, hogy ezek a sztárok közkedvelt negyedei. Ha sztárvadászatra indulunk Manhattan-ben akkor mindenképpen ezekbe a negyedekbe érdemes ellátogatni. A Times Square-t, az 5. sugárutat és az egyéb turista látványosságokat a sztárok messziről elkerülik. Manhattan-ben viszont sokkal nehezebben találunk rájuk, mint mondjuk Californiában. Itt jobban el tudnak "rejtőzni", állítólag.  Továbbá ezekben a negyedekben talájuk a Washington Square Park-ot, az NYU-t,  a Broadway utca egy szakaszát, az Alphabet City-t, ami East Village egy része és az elnevezés onnan  jött, hogy itt a sugárutakat nagy A, B, C, D- vel jelölik. East Village-ben nagy számban található német, zsidó, lengyel közösség továbbá ez a melegek valamint a hippik közkedvelt negyede is, ezért bohém negyednek is hívják. Korábban ez városrész nem volt túl biztonságos, Manhattan vörös lámpás negyede is egykor itt üzemelt.

Washington Square Park

Little Italy, Chinatown

Ezek a negyedek, ahogy a nevük is mutatja, tele van bevándorlókkal. Ha itt sétálunk teljesen úgy érezhetjük magunkat, mintha Kínában vagy Olaszországban lennénk. Chinatown-ban minden kínai nyelven van, legyen szó étteremről, iskoláról, boltról, még a rendőrök is ázsiaiak. Little Italy mini Olaszország Manhattan közepén olasz trattoriákkal, piroskockás terítős asztalokkal, olasz zenével, olasz felszolgálókkal. Itt általában minden hétvégén a "fő utca" sétálóutcává alakul és olasz édességeket, ételeket lehet kóstolni. Ezek a negyedek számomra kevésbé vonzóak, mert a szűk utcák miatt rettentő zsúfoltak, koszosak és mindig tele van turistákkal. Ezek a negyedek köztudottan elég olcsónak számítanak Manhattanen belül, ha az ingatlanárakat és az egyéb szolgáltatásokat nézzük. Little Italy északi részét "Nolita"-nak hívják, ami a North of Little Italy rövidített neve.

Noho, Soho, TriBeCa

Noho (North of Houston Street) és Soho (South of Houston Street) tele van történelmi épületekkel,  elegáns éttermekkel, hotelekkel, valamint luxus üzletekkel. Ha sztárvadászatra indulunk itt mindenképpen érdemes nyitott szemmel sétálgatni. :) 

 Broadway view Soho-ban

 Soho

TriBeCa (Triangle below Canal Street), azaz a Canal utca alatti háromszög (ami ha a térképet nézzük inkább már trapéz alakú) ad otthont a Tribeca Film Fesztiválnak, amit Robert De Niro alapított 2002-ben, hogy újra életre keltse a negyedet a 9/11-es merénylet után. Kedvenc helyem itt a Hudson River Park, ami egy hosszú sétány, ahonnan látni New Jersey felhőkarcolóit. Itt is rengeteg sztárnak van appartmanja: Jayz, Robert De Niro, Leonardo Di Caprio, Justin Timberlake, Beyonce…

Tribeca negyed

Financial District - Pénzügyi központ

Manhattan legdélebbi pontja, a világ pénzügyi központjának centruma. Itt találhatóak a World Trade Centerek, amiből lassan már 7 lesz, a Wall Street, ahol a New York Stock Exchange működik, azaz a tőzsde, a Federal Hall és számos pénzügyi intézet központja. Legdélebbi pontján a Battery Park található, ahonnan látni a Statue of Liberty-t is.

És hogy nekem melyik a kedvenc negyedem?

Imádom a High Line-t Chelsea-ben, a gyönyörú zöld utcákat Greenwich Village-ben, a kis eldugott éttermeket West Village-ben, a Noho és Soho gyönyörű épületeit, a Tribeca pici utcáit.

És akkor, ahogy ígértem, íme a celebtérkép: 

Csók,

Ramona xx